A Magyarországi STEAM Platform megerősítette pozícióját az EU STEM Coalition brüsszeli közgyűlésén
2025.november 5–6-án Brüsszel adott otthont az EU STEM Coalition éves Közgyűlésének, ahol Európa vezető szakemberei, intézményei és szervezetei vitatták meg a STEM és STEAM oktatás jövőjét, kihívásait és lehetőségeit. A rendezvényen Magyarországot Márton Zoltán, a Magyarországi STEAM Platform igazgatója és az Óbudai Egyetem STEAM Irodájának irodavezetője képviselte, aki bemutatta hazánk aktuális eredményeit és a STEAM ökoszisztéma fejlődését.
Új fejezet kezdődött a STEAM fejlesztésekben
2024. július 15-én, Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora Márton Zoltánt bízta meg a STEAM Iroda vezetésével, ezzel elindult az intézmény ötéves STEAM stratégiájának megvalósítása. A stratégia célja, hogy az Egyetem a természettudományos, műszaki, művészeti és társadalomtudományi megközelítéseket egységben kezelő oktatási és kutatási irányokat hosszú távon is megerősítse.
Az elmúlt évben több, a STEAM szemléletet támogató kezdeményezés valósult meg. Elindult a középiskolásokat megszólító STEAM Kiválósági Program, valamint az Egyetem adott otthont az első Magyarországi STEAM Platform Konferenciának és az EU STEM Coalition Mukcsaportos Megbeszélésének is. Emellett az intézmény szervezte meg az ország első Nemzetközi STEAM Fesztiválját, 200 fővel és a Nemzetközi GenAI Literacy Konferenciát, amelyek 16 ország szakértőit vonták be a közös gondolkodásba.
A STEAM Iroda létrehozta az akkreditált, 30 órás tanártovábbképzését, valamint elindította az öt napos Nyári Tanáregyetemet, az RRF és a Horizon Europe pályázatokon támogatásával. A nemzetközi kapcsolatok erősítéseként, Pekingben is lehetőség nyílt tanártovábbképzést tartani, az Experience Workshop-nak köszönhetően. Az iroda továbbfejlesztette a SNI-tanulók fejlesztését támogató projektjét, és folytatta a Minecraft-alapú oktatási programját. Emellett kiemelt figyelmet kapott az oktatáskutatás, hatásmérés és az EdTech-fejlesztések összehangolt támogatása.
A Gyerekegyetemi Nyári Táborok tematikája szintén bővült: a zöldváros-fejlesztés, a hadipar és vagyonvédelem, a kódolás és az e-sport témáiban is új programok indultak, lehetőséget adva a fiatalabb korosztály számára az élményalapú tanulás megtapasztalására. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján az Óbudai Egyetem fokozatosan építi ki azokat az együttműködési és tudásmegosztási kereteket, amelyek a STEAM alapú oktatás és kutatás hazai és nemzetközi kapcsolódásait hosszú távon is erősíthetik.
Magyarország a figyelem középpontjában
A plenáris programban Márton Zoltán mutathatta be a „Country Update: Hungary” című előadása keretében, hogyan fejlődött a magyar STEAM ökoszisztéma az elmúlt évben, és miként kapcsolódnak egymáshoz a hazai kormányzati, társadalmi, akadémiai és vállalati szereplők a STEAM oktatás megerősítése érdekében. Az előadás áttekintést adott arról a partnerségi modellről, amely a tehetséggondozást, a tanárképzést, a kutatást és az innovációt egységes keretbe rendezi, és amely mára érzékelhetően átláthatóbb és szervezettebb működést eredményezett Magyarországon.
A bemutató kedvező fogadtatásban részesült: több nemzetközi szakértő kiemelte a modell átgondolt felépítését, a fejlesztési folyamat tudatos szakmai irányát és az együttműködésekre épülő szemlélet erejét. A konferencia hivatalos összefoglalója is külön említést tett a magyar előadásról, „strukturált, átgondolt és inspiráló” példaként hivatkozva rá. A visszajelzések megerősítették, hogy a Magyarországi STEAM Platform elmúlt egy évben megvalósított törekvései jó irányba mutatnak, és az új célkitűzések relevánsak nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is.
A brüsszeli jelenlét egyértelműen jelezte, hogy Magyarország egyre aktívabb és láthatóbb szereplője a közép-kelet-európai STEM/STEAM együttműködéseknek. Több ország képviselője jelezte együttműködési szándékát, és jelezték azt is, hogy szívesen kapcsolódnának a Magyarországon megrendezésre kerülő Nemzetközi STEAM Fesztiválhoz, illetve a hazai szakmai programokhoz. A bemutatott ökoszisztéma modell így nemcsak szakpolitikai, hanem nemzetközi kapcsolódási szempontból is értékes hivatkozási alapot teremtett.
Európai trendek és új munkacsoportok
A közgyűlés szakmai programja világosan kirajzolta azokat az európai irányokat, amelyek meghatározzák a STEM és STEAM oktatás fejlődését a következő években. A plenáris előadások és kutatási bemutatók egyaránt azt hangsúlyozták, hogy az oktatási rendszerek csak akkor tudnak valódi és fenntartható eredményeket elérni, ha a fejlesztések rendszerszinten összehangoltak, és erős szakpolitikai, valamint intézményi együttműködésre épülnek.
A Technopolis Group kutatása elsőként adott átfogó uniós képet arról, hogyan támogatják a tagállamok a STEM oktatást az óvodától a szakképzésig, milyen rendszerszintű akadályok nehezítik a fejlődést, és hol állnak rendelkezésre gyorsan bevethető jó gyakorlatok. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte Louise Archer professzor előadását, amely a STEM identitás, a tanulói motiváció és a társadalmi egyenlőtlenségek kérdését vizsgálta, rávilágítva arra, hogy a tehetség kibontakozása a támogató oktatási közegtől és a befogadó pedagógiai megközelítésektől függ.
A svéd STEM stratégia bemutatása jól illusztrálta, hogyan lehet az ipari szereplőket, a szakképzést és a regionális hálózatokat integrált rendszerben működtetni. Emellett a közgyűlés egyik legfontosabb szakmai eredménye az új Industry–Education Partnership Working Group elindítása volt, amely az oktatás és a gazdasági szereplők közötti gyakorlati együttműködést támogatja, kiegészítve a már működő AI in Education és Primary & Secondary Education munkacsoportokat. A CoVE STEM Europe hálózat bővülése szintén jelzi, hogy Európa egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kiválósági központokra és az ezekhez kapcsolódó tudásmegosztásra.
A plenáris tartalmak összességében megerősítették, hogy a magyar STEAM törekvések jó irányba tartanak: a partnerségi modell, az ökoszisztéma-szemlélet és a rendszerszintű fejlesztések teljes összhangban vannak az európai szakmai trendekkel és a jövőbeli uniós prioritásokkal.
Nemzetközi szakmai kapcsolatok és együttműködések erősödése
A brüsszeli közgyűlés nemcsak szakmai tartalmaiban, hanem a kialakult partneri kapcsolatokban is jelentős eredményeket hozott Magyarország számára. A magyar bemutató után számos delegáció képviselő érdeklődésüket fejezték ki a magyar modell iránt, és jelezték közös projektek, szakmai látogatások és hosszabb távú együttműködések lehetőségét. A visszajelzések alapján egyre erősebb az igény arra, hogy a magyar STEAM ökoszisztéma tapasztalatai és fejlesztési irányai más országok számára is hivatkozási pontot jelentsenek, különösen a régiós együttműködések kontextusában.
Több partner szervezet vezetője is kiemelte, hogy a Magyarországi STEAM Platform az elmúlt évben érzékelhetően megerősödött, a fejlesztések mögött következetes szakmai struktúra áll, és érdemes hosszabb távú közös irányokat kialakítani. Emellett az EU STEM Coalition szervezetei közül többen is jelezték részvételi szándékukat a Magyarországon megrendezésre kerülő Nemzetközi STEAM Fesztiválon, amely egyre inkább regionális központi eseménnyé válhat.
A személyes szakmai beszélgetések során világossá vált, hogy Magyarország egyre meghatározóbb szerepet tölthet be a közép-kelet-európai STEAM együttműködésekben.
A magyar ökoszisztéma-modell szereplői – az egyetemek, az ipari partnerek, a kutatók és a társadalmi szervezetek – olyan együttműködésre épülő megközelítést képviselnek, amely számos ország számára vonzó példa. A közgyűlés így nemcsak a magyar eredmények bemutatásáról szólt, hanem arról is, hogy a velünk kapcsolatba lépő partnerek jelentős részével érdemi szakmai együttműködési folyamat indult el.
Stratégiai lehetőségek és következő lépések Magyarország számára
A brüsszeli közgyűlés egyértelműen megerősítette, hogy Magyarország számára kedvező időszak nyílik a regionális és európai szintű STEAM együttműködésekben. A szakmai visszajelzések, az újonnan kialakult kapcsolatok és az európai szintű trendek mind azt mutatják, hogy a hazai fejlesztések iránya jól illeszkedik az uniós STEM/STEAM prioritásokhoz, különösen az ökoszisztéma szemléletre, az inkluzív tehetséggondozásra és az oktatási innovációkra épülő kezdeményezések mentén.
A közgyűlés során több olyan szakmai lehetőség körvonalazódott, amelyek a későbbiekben erősíthetik Magyarország szerepét a nemzetközi együttműködések hálózatában. Több delegáció is hangsúlyozta: igény van olyan közös szakmai fórumokra, ahol Magyarország aktív szereplőként jelenhet meg, és ahol a hazai eredmények mellett a nemzetközi tudástranszfer és partnerségépítés is hangsúlyt kap. Több ország képviselője jelezte nyitottságát arra, hogy a jövőben ilyen kezdeményezésekben együttműködjön magyar partnerekkel.
Ezzel párhuzamosan megerősödött az a felismerés is, hogy a hazai STEAM szereplők számára érdemes egy átláthatóbb, összehangolt együttműködési keretet kialakítani. Egy ilyen rendszer támogatná az intézmények, vállalatok, kutatók és szakmai szervezetek közötti rendszeres párbeszédet, és elősegítené, hogy a nemzetközi szakmai folyamatok eredményei hatékonyabban hasznosuljanak a magyar fejlesztésekben.
A plenáris programban bemutatott új irányelvek szintén új perspektívát nyithatnak Magyarország számára. Ezek a kezdeményezések olyan területeket támogatnak, amelyekkel a hazai ökoszisztéma már jelenleg is aktívan foglalkozik, így jól látható az összhang a magyar fejlesztések és az uniós prioritások között.
Összességében a brüsszeli közgyűlés azt mutatta, hogy Magyarország egyre erősebb pozícióból kapcsolódhat be a STEM/STEAM terület európai folyamataiba. A következő hónapokban várhatóan több olyan stratégiai egyeztetés és előkészítő munka indul el, amely hosszú távon határozhatja meg a magyar STEAM ökoszisztéma nemzetközi beágyazottságát és szakmai jelenlétét.
Márton Zoltán linkedin postjáért az eseményről:
