Innomeet, Élményműhely és Tehetségnap: zajlik az élet a STEAM Kiválósági Programban!
Melyik busz visz az innováció csúcsára? Hogyan lesz a matematikából művészet? És mi a titka a nemzetközi programozó zseniknek? Az elmúlt hetekben a STEAM Kiválósági Program résztvevői nemcsak válaszokat kaptak ezekre a kérdésekre, hanem fejest ugrottak a jövő technológiáiba. A STEAM (Science, Technology, Engineering, Arts, Mathematics) nem csupán egy mozaikszó – nálunk ez egy élettel teli ökoszisztéma. Nézzük meg a legutóbbi három állomást, ahol a tehetség és a lehetőség találkozott!
Melyik busz hova visz? – XII. Innomeet rendezvény
2026. január 22-én, az Óbudai Egyetem innovációs estjén, a XII. INNOMEET rendezvényen nyerhettek betekintést az ösztöndíjasok az intézmény innovációs világába. Az eseményt az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja (ÓE EKIK) szervezte. A program rávilágított arra, hogy az Óbudai Egyetem harmadik generációs, úgynevezett befektetői egyetemként kiemelten kezeli az intézményen belüli innovációs ökoszisztéma fejlesztését. Ezt a célt szolgálja az EKIK, az Initium Zrt., az Innovációs Iroda és az Obuda Uni Venture Capital (OUVC) összehangolt együttműködése.
Dr. habil. Zrubka Zsombor, az EKIK főigazgatója – aki egyben a STEAM Kiválósági Program kiemelt szakembere is – egy különleges metaforával élt: az egyetemi ökoszisztéma olyan, mint egy közlekedési hálózat. Van busz, ami a prototípus-laborokhoz visz, van, ami a jogi védelemhez, és van, ami egyenesen a befektetők elé. A tehetségprogramba bevont fiatalok már most projekteken dolgoznak és az innováció nyelvét beszélik. Számukra ez a rendezvény kézzefogható példákat, inspiráló fejlesztéseket és pitch-eket vonultatott fel, amelyek megerősítették vállalkozói szemléletüket és segítettek átlátni a befektetéshez vezető innovációs folyamatokat.
„Az egyetemi innováció nem magányos út, hanem jól szervezett ökoszisztéma, ahol a megfelelő buszra felszállva az ötletből kézzelfogható, piacképes fejlesztés születhet. Mi most ezt a folyamatot szerettük volna demonstrálni a vendégeinknek” – foglalta össze Dr. habil. Zrubka Zsombor, az EKIK főigazgatója.
Az esemény további előadóiról és a részletekről az alábbi linken tudnak tájékozódni: https://innovacio.uni-obuda.hu/xii-innomeet/
A tudomány és a művészet fúziója - Experience Workshop (Élményműhely)
Az innovációs ökoszisztéma stratégiai alapjainak áttekintése után a hangsúly a gyakorlati alkotásra és a diszciplínák közötti határok lebontására helyeződött át. 2026. január 26-án az ösztöndíjasok az Experience Workshop (ÉlményMűhely) interaktív foglalkozásán tapasztalhatták meg, hogy a mérnöki gondolkodás és a kreativitás nem zárja ki, hanem feltételezi egymást. A Szabó Ildikó („Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díjazott matematika-fizika tanár, a Magyar Tehetséggondozó Társaság tagja és az ÉlményMűhely pedagógiai vezetője) és Dr. Fenyvesi Kristóf (oktatáskutató, STEAM műhelyvezető (Jyväskyläi Egyetem, Finn Oktatáskutató Intézet), aki a nemzetközi hálózat alapítója és vezetője) által vezetett program a STEAM-módszertan alkalmazásával bizonyította be, hogy a matematika nem csupán elvont képletek rendszere, hanem a közös élmények és a felismerések forrása. A finnországi Jyväskylä-ból bejelentkező Dr. Fenyvesi Kristóf előadásában a mesterséges intelligenciát a jövő „virtuális tudományos munkatársaként” definiálta, amely képes hipotézisek generálására és olyan komplex folyamatok modellezésére, mint a „protein-origami” vagy az evolúciós szimulációk. A kutató felhívta a figyelmet az MI-rendszerek óriási energiaigényének fenntarthatósági kérdéseire, végül bemutatta a Jyväskyläi Egyetem és a Nokia partnerségében induló, immerzív programozást és mesterséges intelligenciát ötvöző új gyakorlatorientált mérnökképzést.
A résztvevők a 4Dframe és egyéb speciális modellező készletek segítségével a fizikai valósághoz kapcsolták az elméletet, amikor közös erővel építettek meg olyan komplex struktúrákat, mint a Sierpinski-tetraéder. Ez a folyamat kézzelfoghatóvá tette a fraktálok és az önhasonlóság matematikai fogalmait, miközben a csapatmunka erejét is demonstrálta.
A gondolati ív a plátoni testektől egészen a modern anyagtudományig vezetett: a hallgatók fullerén molekulákat és grafén rácsokat modelleztek, hidat képezve ezzel a geometria és a jövő technológiáit meghatározó nanotechnológia között.
Ez a holisztikus megközelítés nem állt meg a kézi alkotásnál, hiszen a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek működési elveinek bemutatása rávilágított a biológia, a kémia és az építészet mély összefüggéseire. A program az ösztöndíjasok számára nemcsak technikai tudásbővítést jelentett, hanem a rugalmas, rendszerszintű gondolkodás fejlesztését is, megerősítve bennük a felismerést, hogy a valódi innováció a tudományterületek integrációjából és a közösségi alkotás öröméből születik.
A szervezetről és programjaikról az alábbi linken tudnak tájékozódni: https://experienceworkshop.org/hu/
Tehetséggondozás és diákolimpikonok az NJSZT Tehetségnapján
A kreatív alkotás és a STEAM szemlélet elmélyítése után 2026. január 28-án az informatika világának kompetitív és szakmai csúcsai felé fordult a figyelem. Az ösztöndíjasok a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) Tehetségnapján vettek részt, ahol Magyarország legnagyobb múltú IT szervezete nyújtott betekintést a jövő szakembereinek képzésébe. A program fókuszában az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a versenyprogramozás és a mesterséges intelligencia állt, rávilágítva arra, hogy a középiskolában megszerzett alapok hogyan teljesedhetnek ki professzionális szintre az egyetemi évek alatt.
A nap legmeghatározóbb élményét a „kortárs példaképekkel” folytatott kerekasztal-beszélgetés nyújtotta, amelyet Képes Gábor, a társaság kulturális igazgatója moderált. Erdősné dr. Németh Ágnes tehetséggondozásért felelős igazgató szakmai mentorként mutatta be azokat a fiatal tehetségeket – Éles Júliát és Szente Pétert, egykori informatikai diákolimpikonokat, akik már
egyetemistaként felkészítőként és csapatkísérőként segítik a fiatalokat, valamint Bagladi Milánt és Szabó Barbarát, a mesterséges intelligencia diákolimpia magyarországi szervezőit és felkészítőit –, akik nemzetközi diákolimpiákon és MI-versenyeken már bizonyították tudásukat.
A párbeszéd részeként az ösztöndíjasok célzott kérdéseket tettek fel a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról, társadalmi hatásairól, sőt, annak a sportteljesítményre és sportelemzésre gyakorolt befolyásáról is. A jövőtervezés jegyében a hallgatók közvetlen jó tanácsokat kérhettek a tehetséggondozóktól a továbbtanulási lehetőségekről és a tudományos pályaív korai szakaszairól. A beszélgetés során kiemelt hangsúlyt kapott az interdiszciplinaritás: a résztvevők tapasztalatai megerősítették, hogy a különböző tudományterületek ötvözése – a választott szaktól függetlenül – alapvető előnyt jelent a modern munkaerőpiacon és a kutatásban egyaránt.
Mi a közös ebben a három programban?
Bár a három program látszólag különböző területeket érintett – az üzleti hasznosítástól a művészeti integráción át a versenyprogramozásig -, a mélyben egy közös vezérfonal húzódik: a határok átlépése és a rendszerszintű gondolkodás.
Mindhárom esemény azt bizonyította az ösztöndíjasok számára, hogy a 21. századi siker kulcsa nem a lexikális tudás öncélú halmozása, hanem az interdiszciplinaritás. Legyen szó az EKIK „innovációs buszáról”, a STEAM módszertan hídépítő szerepéről (ÉlményMűhely) vagy az NJSZT tehetséggondozásáról, az üzenet ugyanaz: a tudományterületek többé nem választhatók el egymástól. A programok közös tanulsága, hogy a passzív elméletet csak a közösségi alkotás és a gyakorlati alkalmazás képes valódi, társadalmi hasznot hajtó innovációvá formálni – foglalta össze Márton Zoltán, a STEAM Iroda és a Magyarországi STEAM Platform vezetője.
A szervezetről és programjaikról az alábbi linken tudnak tájékozódni: https://njszt.hu/hu
STEAM Kiválósági Programunk a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásával valósul meg az NTP-STEM-25-B-0006 azonosító kódú pályázat keretében.
